home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9302
/
NEWTON.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-18
|
12KB
|
204 lines
@VTöbb mint egy számítógép@N
@VApple Newton@N
A számítógépek teljesen új fajtája forradalmasítani fogja
az információkezelést. Az úttörô már megint az Apple -- az
általa készített digitális személyi asszisztens a nagy
újdonság.
Hogy a terem végében is mindenki számára világos legyen,
mennyire jelentôs a bemutatott kis készülék, John Sculley,
az Apple fônöke még tüsszenteni is szuperlatívuszokban
tüsszent. ""Ez a legnagyobb projekt, amibe az Apple valaha
is belefogott. Ez életem legnagyobb kihívása" -- mondja.
A Pepsico üdítôcég egykori csúcsmenedzsere egy videokazetta
nagyságú, jelentéktelennek tûnô dobozkáért lelkesedik
ennyire. A doboz neve Newton, feladata pedig kitölteni a
személyi számítógépek és a szórakoztató elektronikai
készülékek közötti hézagot. A feltalálók ""elektronikus
notesznek", ""digitális személyi asszisztensnek", röviden
PDA-nak (Personal Digital Assistant) keresztelték el ezt a
kisméretû számítógépet. Lehet, hogy ezzel a készülékkel
valóban beköszöntött a számítástechnika új korszaka.
A Newtonnak nincs billentyûzete. A felhasználó elektronikus
ceruzával feljegyzéseket írhat az interaktív képernyôre,
vagy vázlatokat és rajzokat készíthet, és ezeket
szimbólumokkal (ikonokkal) szervezheti, kezelheti tovább.
A poén az, hogy van egy beépített modemje, amellyel az
adatok közvetlenül továbbíthatók egy másik számítógépbe,
vagy például telefaxként papírra.
Az Apple a chicagói Consumer Electronics Show-n tavaly
májusban mutatta be a prototípust. Az elsô Newton PDA-k nem
sokkal ezután már piacra kerültek. A Newton koncepciója a
tervezôk ama felismerésén alapszik, hogy az emberek idejük
javarészét arra használják, hogy kis mennyiségû adataikat
feljegyezzék, megszervezzék, megkeressék és továbbadják.
Neveket és számokat írnak fel, majd késôbb azokat
kikeresik, feljegyeznek valamit, amit aztán ismét
megnéznek, listákat és emlékeztetôket készítenek, kis
vázlatokat és modelleket rajzolnak.
Pontosan ilyen célokra tervezték a Newtont. A készülék
lelke a szoftver: egy teljesen új, objektumorientált
operációs rendszer, amely tartalmazza a kézírásfelismerô és
a kommunikációs szoftvert. Az összes adatot szabad formában
tárolja, tehát nem mezôkben vagy sorokban, mint az
adatbáziskezelôk, illetve a táblázatkezelôk. Nincsenek
file-ok. A beviteli adatokat a Newton merev szerkezet
nélkül tárolja, tekintet nélkül az adatok fajtájára.
A Newton esetében nem lehet eredeti értelmében használni az
""alkalmazás" fogalmat. Ugyanis az alkalmazásokat
egyszerûen a formalapok jelentik, amikre feljegyzéseket
írnak, vagy annak útját és módját, ahogy a tárolt
információk elérhetôk, megnézhetôk, megváltoztathatók.
A képernyô alsó szélén hét ikon és egy lapozónyíl
található. Az ikonok jelentése: ki?, mi?, mikor?, file,
formátum, keresés és asszisztálás. Ezek gyakorlatilag a
Newton menüfelületét jelenítik meg. Ha rábökünk egy
szimbólumra a ceruzával (ami az egérrel való rákattintásnak
felel meg), akkor bizonyos mûveletek számára további ikonok
jelennek meg.
Ha a ""mi?"-re mutatunk rá, az elintézendô feladatok
listája jelenik meg a képernyôn. Ha például ott az áll,
hogy ""a jövô heti berlini látogatáskor ebéd dr.
Neumannal", akkor ezt a bejegyzést csak be kell karikázni,
és a Newton máris közli a már bejegyzett megbeszéléseket,
majd kiírja azt az idôpontot -- például péntek délután 13
órát --, amikor semmilyen programunkkal nem ütközik a dr.
Neumannal elköltendô ebéd.
Az ebéd idôpontjának rögzítéséhez a ""ki?" gombra kell
rábökni. Megjelenik egy kartotékkártya-készlet. A
kartotékkártyákra nevek, címek, telefonszámok és hasonló
adatok vannak feljegyezve. Ki kell választani azt a
kártyát, amelyiken dr. Neumann neve szerepel, és ki kell
jelölni a telefon ikonját. Ha a Newton telefonhoz van
kötve, automatikusan felhívja a számot. A kártyákra
megjegyzéseket is írhatunk.
A Newton számos újdonsága közül talán a legérdekesebb az
asszisztálás, azaz segédkezés funkció. A felhasználó felír
egy-két szót a kijelzôre, és megérinti az @KAssist@N
gombot, mire a Newton elôkeresi az adatbázisból és
megjeleníti az adott szavakhoz tartozó információkat.
Az asszisztálási funkció azonban sokkal többre is képes. A
Newton szoftvere ugyanis lassan-lassan megjegyzi gazdája
szokásait. Ha tehát jövô péntekre beszélte meg a
találkozót dr. Neumannal, és hamarjában beírja azt, hogy
""Neumann, ebéd, szabad" és megnyomja az @KAssist@N gombot,
akkor a Newton azonnal beilleszti az ""ebéd dr. Neumannal"
információt a határidônaplóba az augusztus 7-e, péntek 12
órához tartozó oszlopba. A Newton ugyanis az idôk folyamán
ugyanis megtanulta, hogy gazdája 12 órára szokta
megbeszélni munkaebédjeit.
Ha valaki nagyon precíz és biztosra akar menni, küld egy
levelet dr. Neumannak, amiben értesíti az ebéd
idôpontjáról. Tehát ír gyorsan egy jegyzetet, ezt
megjelöli és mellé feljegyzi: ""elküldeni dr. Neumannak".
A formátumgomb segítségével kiválasztja azt a megjelenési
formátumot -- üzleti levél, emlékeztetô, fax vagy egy
számítógép-hálózatban elektronikus postai küldemény --,
ahogy a levelet el akarja küldeni. Ehhez még készíthet
néhány formalapot is. Ha például az üzleti levél formát
választja, megjelenik a kijelzôn a megfelelô fejléces
formanyomtatvány a Neumannak szóló címzéssel. A levelet
akkor lehet kinyomtatni vagy faxon elküldeni, ha a Newton
megkapja a jóváhagyó @KOkay@N-t.
Persze elôfordulhat, hogy a Newton téved, például a
""Neumann" felszólításra nem dr. Günter Neumann
kartotékját, hanem Alfred Neumannét veszi elô, vagy a
""megszokásból" megjelölt 12 óra nem alkalmas erre a
találkozóra. Az ilyen tévedések könnyen helyesbíthetôk. Ha
viszont a Newton mindent helyesen értelmez -- amihez a
felhasználó a megfelelô információk megadásával
hozzájárulhat -- akkor a rendszer olyan rugalmassá és
kényelmessé válik, hogy a közönséges PC-k a nyomába se
érnek.
A Newton nemcsak az idôbeosztások elkészítésében segít. Ha
megnyomjuk a @KFile@N gombot, kinyílik egy ablak, ahol
további alkalmazásokat hívhatunk elô szimbólumaik
segítségével. Például adatbázist Berlinrôl, a gyors- és a
földalatti vasútra vonatkozó információkkal. Szótárakat és
katalógusokat is lehet készíteni.
Az effajta adattárakat tárolókártyákon lehet betáplálni a
Newtonba. Az Apple úgy véli, ez jövedelmezô piac lesz
bedolgozó cégeknek. Ugyanakkor a hagyományos
szoftverforgalmazóknak túl kicsi a speciális alkalmazások
adatbeviteli formátumainak piaca. Ezért az Apple más
megoldást keres. Például a felhasználók a megfelelô
formátumokat modemeken keresztül szerezhetnék be, vagy
áruházakban és szaküzletekben CD-ROM-on lehetne azokat
árusítani. Ehhez az Apple meg akar jelentetni egy olyan
szoftvert, amellyel Macintoshon vagy PC-n -- Windows alatt
-- alkalmazásokat lehetne programozni.
Az Apple történetében a Newton nemcsak egyszerûen az elsô
új terméktípus a Macintoshok nyolc éve elkezdett gyártása
óta. A cég ezzel a termékkel a jövedelmezô fogyasztási
elektronika piacára akar betörni. ""Ez a megaipar
születésének órája" -- jelentette be Sculley a Newton
premierjén. Az ô szóhasználatában a ""megaipar" a
számítástechnika, a telekommunikáció és a szórakoztató
elektronika összefonódását jelenti. S az ennek megfelelô
""megapiac" Sculley becslése szerint 2001-ben 3500 milliárd
dolláros lesz.
Az Apple el kívánja adni a szoftverek licencét, hogy ezzel
is elôsegítse a digitális személyi asszisztens piacának
pezsgését és a Newton-technika terjesztését. Tudniillik így
az úgynevezett harmadgyártók el tudják majd készíteni a
Newton-termékek saját változatait. Az elsô licencvásárló a
Sharp volt. A Newtonhoz ez a cég fejlesztette ki, illetve
gyártja is a hardvert és a folyadékkristályos kijelzôt. A
licenc megvásárlásával ez év elejétôl viszont már a
Newton-szoftverrel ellátott saját PDA-ját is fogja árulni.
Szinte biztosra vehetô, hogy más vállalatok is követik majd
a Sharpot hasonló készülékekkel. A Hewlett--Packard például
95XL típusú kézi számítógépét akarja kézírásfelismerôvel
ellátni, a Casio a Boss Organizerét egészíti ki ezzel a
képességgel, a Sony pedig már 1991-ben bemutatott egy
irónos kézi számítógépet, de a NEC és a Fujitsu is hasonló
mini adatmenedzserek gyártására készül.
@KRainer Grabowski@N
@VRészletek a Newtonról@N
A Newton háza 19 cm hosszú, 11 cm széles és 18 cm magas. A
képernyôt védô fedôrész 15x9 cm-es, a kijelzô ennél
valamivel kisebb. A huzalnélküli elektronikus ceruza 13 cm
hosszú és 1 cm átmérôjû.
A Newton hardverérôl az Apple nagyon keveset hozott
nyilvánosságra. A brit Advanced Risc Machines (ARM)
chipgyártó cég ARM610 típusú új, 32 bites processzorával
mûködik. A céget 1990-ben az Apple, az Acorn és a VLSI
Technology alapította. Az Apple szerint az ARM610
teljesítménye nagyjából megfelel az Intel 80486
processzorénak. 20 MHz-es órajellel 15 millió utasítást
(MIPS) képes másodpercenként végrehajtani. Az igen kis
méretû chipen, amely Apple szerint kevés áramot fogyaszt,
rajta van még a memóriavezérlô egység, egy 4 Kbyte-os cache
és egy íráspuffer.
Eddig nem derült ki, hogy milyen lesz a beépített
adattároló. Floppymeghajtó helyett a Newton egy PC-bôvítô
kártyahellyel rendelkezik, amelybe a hitelkártya méretû
PCMCIA 2.0 szabványnak megfelelô memória- és kommunikációs
kártyát lehet betenni. Interface-en keresztül a Newtont
Macintoshhoz és szabványos PC-khez is lehet csatlakoztatni.